Edit és Péter

Edit: Szeretlek és akarnék feleséged lenni.
Péter: Nem gondolod komolyan. Már voltam nős és elváltam. Elég volt.
Edit: Adj annak még egy esélyt. Nagyon szeretlek, hogy akarok rólad gondoskodni és akarok veled gyerekeket.
Péter: Nálad meddig fog tartani?
Edit: Mindig szeretni foglak. Hiszem azt, hogy veled boldog leszek. Együtt boldog leszünk, bárhol leszünk. Hiszem azt, hogy te szeretni és imádni fogsz.
Péter: Túl szép, amit te mondasz. Valamit érzek irántad. Tetszenek a szemeid és álmodok róluk. És nem értem, miért vagy belém esve. Akarsz-e szeretőm lenni?
Edit: Nem akarok szeretőd lenni. Őszinte leszek: neked szükséged van olyanra, aki rólad gondoskodni fog. Látom, hogy nem vagy praktikus. Akarok neked háttért adni ahhoz, hogy alkothass.
Péter: Nem vagyok hű és otthoni típus. Azért mert híres vagyok, állandóan nőkkel körülvéve. Az mindig fájni fog, ha rájössz, hogy kalandom volt és azon kivül sokat el leszek. Nehéz lesz velem. Vegyél el valamilyen könyvelőt.
Edit: Nem, nem akarok erről hallani. Hufnágel  Pista el akart venni, de visszautasítottam őt. Csak téged szeretlek. Örökre veled maradok. Mikor akarsz engem elvenni?
Péter: Nem élhetnénk-e együtt mint társak?
Edit: Nem, nem akarok vadon élni. Akarok feleséged venni. Csinálhatsz amit akarsz, némelyik dolgot. Nem változtatom meg. Még egy dolgot: nem akarok Máté Péterné lenni, hanem Máté Edit.  És kérlek, légy diszkrét.